All articles

101-109 122 0

“Жамъи Мухтасар”да мумтоз қофия турлари тадқиқи

Orzigul Khamroeva

Вохид Табризийнинг “Жамъи мухтасар” асарида кофия илми чукур тадкик этилган. Олим кофия харфлари, харакатлари, кофия турларини махсус сарлавхалар асосида таништиради. Рисоланинг узига хос хусусиятларидан бири шуки, олим хар бир назарий фикрни намуналар асосида такдим этади. Маколада рисоладаги кофия харфлари гадкики урганилади. |

84-88 97 0

“Банокат-шоҳрухия”дан топилган Қорахонийлар даври мис тангалари хазинаси

D Normuradov

Алоқа ва савдо йўллари қадимдан турли ҳудудларда яшовчи аҳоли вакилларининг сиёсий, иқтисодий, ижтимоий тараққиётида муҳим аҳамият касб этиб келган [5, - 432-б.]. Буларни тиклашда нафақат ёзма, балки моддий манбалар хусусан, тангалар ёки тангалар хазинасининг ҳам ўрни каттадир. Улар ёзма манбалар кам сақланган давр тарихини ёритиш, археологик маданий қатламларни аниқ даврлаштириш, маҳаллий ва халқаро савдо-сотиқ муносабатларини аниқлаш кабиларда муҳим маълумотларни беради. 2021 йилда Тошкент вилояти, Оққўрғон тумани, “Шоҳрухия” маҳалла фуқаролари йиғини “Ҳосилдор” маҳалласининг жанубида, Сирдарёнинг ўнг қирғоғида жойлашган Шоҳрухия археологик ёдгорлигидан топилган қорахонийлар даврига оид мис тангалар хазинасини илмий ўрганиш ҳам юқоридаги масалаларни ечишга ёрдам берадиган манбалар сирасига киради.

367-371 102 0

“Авесто” ва “Ригведа” муштараклиги

G Shaydullaeva

Осиё ва Европа халқларининг жуда катта қисми, жумладан Ўрта Осиё ва Ҳиндистон халқлари ҳам қадимда арийлар деб аталган. Ўрта Осиё халқлари тарихига оид энг қадимги ёзма манба “Авесто”да арийлар тўғрисида шундай маълумот бор, “энг аввал мен, Ахура Мазда, одамлар учун илк макон этиб Даитийа дарёси бўйидаги сўлим ўлка Арйанам Ваэжўни яратдим...[1]. Бизнинг тушунчамиз бўйича Арйанам Ваэжў тарихий ҳудудимизга оид энг қадимги географик терминдир, яъни Турон, Туркистон, Моварауннаҳр, Трансоксиана, Ўрта Осиё, Марказий Осиё сингари

159-161 143 0

“Yog‘och muzey” - juma masjidini saqlash va ta’mirlash davr talabidir

Gavkhar Durdieva, Adilbek Zargarov, Bekzod Khudayberganov

This article discuses the results of observation monitoring to determine the current condition of the architectural monument of the Juma Mosque, located in the museum reserve "Ichan Qala" in Khiva, which is included in the UNESCO World Heritage List.

1-28 61 0

“Spiritual-moral values and harmony in education of youth (on an example of Social movement of youth “Кamolot”)

Rakhmatulla Gaipnazarov

Subjects of research: the process of harmonization in spiritual - moral education of youth by the primary organizations of social movement of youth “Kamolot” in higher educational institutions .
Purpose of the work: working out scientific and pedagogical bases of harmonization of the contents of educational work by the spiritual - moral values by the primary organizations of social movement of youth “Kamolot” at the higher pedagogical educational institutions and working out scientific-methodical recommendations on their introduction to practice.
Methods of research: studying the literature of philosophical, sociological, political, legal (legal), and also the pedagogico-psychological contents, connected to a theme of dissertational research: the scientific-theoretical analysis, pedagogical experiments: social inquiry (questionaire, tests, conversations, interview, etc.); modeling; experiment-tests: mathematical statistics; generalization of results.
The results obtained and their novelty: harmony of spiritual-moral values and education of youth in a pedagogical direction has been chosen as an object of dissertation . Spiritual-moral values and harmonious education of youth are subjected to the scientific-theoretical analysis. The technology of harmoniously developed generation and spiritual-moral values have been worked out.
Criteria and the basic directions of harmony of spiritual-moral values and education of youth are determined. The scientific-methodical recommendations on increasing of harmonious efficiency in education of youth by spiritual-moral values have been worked out.
Practical value: Advancing theoretical ideas in research work enrich the contents of such educational disciplines as “Pedagogics”, “Pedagogical skill”, “Bases of spirituality” which promote for activization and increasing of efficiency of educational work in the primary organizations of social movement of youth “Kamolot” holding among the students of higher educational institutions.
The scientific-methodical recommendations worked out during scientific investigations inculcate in the system of lifelearning education as a methodical source for supplying harmony in education of youth on the basis of spiritual-moral values.
Degree of embed and economic effectivity: Results of research were put into practice by writing methodic textbook “Spiritual-moral values and harmony in education of youth”, by contributing articles to scientific-methodical magazines, “Halq ta’limi”(Peoples education), “Uzluksiz ta’lim”(Lifeleaming education), “Ta’lim muammolari” (Problems in education), “Pedagogik ta’lim” (Pedagogical education), “Falsafa va huquq” (Philosophy and rights), as well as in foreign magazines , in collection of articles organized by social movement of youth “Kamolot”
Field of application: materials of dissertation can be used in the system of higher education and in the activity of social movement of youth “Kamolot”.

190-192 246 0

“Problems of preserving architectural monuments of Uzbekistan”

Natalya Goncharova, Umida Saidumarova

The article presents the results of research on the problems of preservation of architectural monuments of Uzbekistan. The methods of restoration of architectural monuments (restoration, reconstruction) and their purpose are shown, it is determined that the only method of solving restoration problems is international cooperation.

200-203 109 0

“O‘zbek tilim – O‘zbekligim”

Madina Kabilova

1989-yil 21-oktabr… Qalblarni to‘lqinlantirgan mustaqillikning ilk nasimlarini olib kelgan qutlug‘ kun. Ona tilimiz sha’ni va qadr-qimmatini yuksaklarga ko‘tarishga tashlangan mardona qadam.

261-263 82 0

“Jaholat” romani qahramonlarining ijtimoiy hayotdagi o‘rni

Mukhlisa Khidirova

Truman Kapotening “Jaholat” romani o‘z davrining shov shuvli asarlaridan sanalib, undagi voqealar ayni ijtimoiy hayotning inikosi sanaladi. Asardagi voqealar va qahramonlar shunchalik kitobxon o‘rtasida bahsmunozaraga sabab bo‘lishi, muvaffaqiyatga erishishi ortida yozuvchining cheksiz mehnati, izlanishlari yotibdi, desak adashmaymiz. Qolaversa, ushbu asar uchun Truman Kapote ko‘p narsasini fido qilishiga to‘g‘rikeldi, sog‘ligi, ijtimoiy holati, mashhurlik. Roman 1965-yilda kitob holida “Jaholat” sarlavhasi ostida chop etilgunga qadar, yozuvchi tinimsiz faktlar, qaydnomalar, real qahramonlar bilan suhbat jarayonlari o‘tkazdi.

90-95 250 0

“Artistic detail and its types in Russian literature of the 19th century”

Farida Abduraimova

This research work presents an analysis of various types of details based on the works of Russian writers. Every detail plays an important role in the reader’s holistic perception of a work of art.

162-166 87 0

Ҳаким Самарқандий – калом олими сифатида

Mukhammadjon Abdukhamidov
This article describes the life and scientific work of Hakim Samarqandi, one of the most prominent theologians of the 9th century, the scientist's contribution to the development of theological science, in particular, the role of Hakim Samarqandi in the school of theology of Samarkand in the 9th-I0th centuries
237-244 97 0

Қўқон хонлиги ва Нузуп “Мингбоши”

G Akhmedova

This article is written about Nuzup mingbashy. He was the first of the Kyrgyz who was given the post of chief vizier in Kokand under Mallya-khan. Under Sherali-khan Nuzup became the chief vizier and commander-in-chief of the troops, and as a political figure, became the main figure in the Khan's horde

19-24 145 0

Қоятош суратларини ўрганиш ва сақлашда рақамли технологияларнинг ўрни

B Kushnerenko

Ўзбекистон қоятош тасвир ёдгорликлари – жаҳон маданий меъросининг ажралмас таркибий қисми ҳисобланади. Кўп жиҳатдан улар қадим ўтмиш халқларининг маданий, ижтимоий, бадиий, маънавий-диний дунёқарашини англашга ёрдам берувчи манба ҳисобланади. Қоятош тасвирлари ўзларининг кўргазмалилиги, ўзига хос бадиий чиройи билан қадимий маданият ва замонавий хаёт ўртасидаги алоқаларни очиб беради

1-8 96 0

Қофиянинг тузилишига кўра турлари

Orzigul Hamroeva

Мақолада қофиянинг аслий, шойгон ва маъмулий турлари қиёсий ўрганилади. 

84-86 214 0

Қорақалпоғистон ўзбекларининг совчилик урф-одатлари

M Khodzhanov

Хар бир халк узининг кундалик хаётида бир канча маросим ва урф одатларни бошидан утказади. Дна шундай маросимлар ичида никох туйлари, айникса совчилик анъаналари узининг маъсулиятли урф одатларига бойлиги билан бошка туй маросимларидан фаркланиб туради. Никох туйи бир нсча боскишлардан иборат булиб, улар ичида совчилик ва у билан боглик удумлар минтака узбекларининг идентиклигини, шунингдек локал хусусиятлари билан бошка вилоятларда истикомат киладиган узбеклардан ажралиб турадиган маданиятга эгалигини куришимиз мумкин.

494-497 100 0

Қашқадарёда мустақиллик йилларида зиёрат туризмининг ривожланиш жараёнлари

G Urolov

Мусулмон мамлакатларида “Зиёрат” тушунчаси “муқаддас қадамжоларга бориш”ни англатади ва унинг иккита асосий тури мавжуд: зиёрат қилиш ҳамда сайёҳлик-ўрганиш йўналишидаги диний туризм. Ҳозирги пайтда Ўзбекистонда 7,3 мингдан зиёд маданий мерос объектлари мавжуд.

150-153 73 0

Қашқадарё воҳасининг XIX аср иккинчи ярми – ХХ аср бошларидаги халқаро савдо алоқалари тарихи

N Rajabova

XVIII асрнинг иккинчи ярмидан бошлаб Бухоро амирлигининг кўпгина шаҳарларида (Бухоро, Қарши, Термиз, Шаҳрисабз, Ғузор ва бошқалар) карвонсаройлар қурилишига катта эътибор берила бошланди. Бу ҳолат Бухоро амирлигининг Россия, Ҳиндистон, Эрон, Афғонистон ва қўшни хонликлар билан савдо-иқтисодий алоқаларининг ривожланиб бораётганлиги билан боғлиқ эди. Шунингдек, Ҳирот, Машҳад ва Кашмир билан [1. С. 171-176] савдо алоқалари йўлга қўйилган.

253-256 168 0

Қатағон қурбони-Тожихон Аҳмедова

A Akhrorova

1937 йил 15 августда СССР ХКС кошидаги НКВД раиси “нарком” Н.Ежов томонидан № 00486 сонли “Ватан хоинларининг хотинларини катагон килиш           тугрисида”ги буйруги тайсрланди. Узбскистонда хам бошка собик иттифок давлатлари каторида НКВД нинг бу буйруги буйича катагонга учраган эркаклар каторида уларнинг купчилиги уй бскаси булган асллари хам катагон гирдобига тортилди. Сиёсий катагон булганларнинг аёллари, хатто болалари хам у ёки бу шаклда катагон тигига учраган, улар учун алох.ида, махсус лагсрлар, болалар уйлари ташкил этилган [6].

283-288 79 0

Қарши шаҳрининг халқаро савдо-сотиқда тутган ўрни

U Muminov

Шаҳарлар йирик савдо марказлари сифатида ҳам муҳим аҳамият касб этган. XVIII асрнинг иккинчи ярми – ХХ аср бошларида шаҳар аҳолиси асосий қисмининг асосий машғулоти савдо-сотиқ эди. Воҳадаги энг йирик савдо шаҳри бўлган Қарши бутун Бухоро амирлигининг савдо алоқаларида катта ўрин тутган. Қарши шаҳри катта карвон йўлининг чорраҳасида жойлашганлиги туфайли бу йўл орқали шаҳар шарқ ва ғарб, жануб ва шимолий ўлкалар ва мамлакатлар билан доимий алоқада бўлган. Қарши шаҳри Бухоро воҳасини Шаҳрисабз ва Ҳисор билан боғлаб турувчи Бухоро амирлигидаги муҳим аҳамиятга эга шаҳар ҳисобланади.