The aim of this study was to examine the effects of using inquiry-based learning in teaching language in English language learning classroom. Inquiry-based learning is the act of gaining knowledge and skills through asking for information. It is a discovery method of learning that involves language learners in making observations; posing questions; examining sources; gathering, analyzing, interpreting, and synthesizing data; proposing answers, explanations and predictions; communicating findings through discussion and reflection; applying findings to the real situation, and following up new questions that may arise in the process.
Maqolada o'yin rus tilini o'rganishning eng qiziqarli usullaridan biri sifatida muhokama qilinadi. Tavsiya etilgan o'yinlar rus tilini chet tili sifatida yanada samarali va qiziqarli o'rganishga qaratilgan. Darslarda o'yinlardan foydalanish bilim va ko'nikmalarni o'zlashtirishni osonlashtirishi, ularni o'zlashtirishga yordam berishi, buning natijasida tilni o'rganish qiziqarli tarzda sodir bo'lishi, bu esa ona tilida bo'lmagan nutqni tez o'zlashtirishga yordam berishi isbotlangan.
The aim of this paper is to analyze whether a undertaking based totally studying technique improves oral conversation competences in English for lower secondary college students have a look at teachers' reflections after the use of the undertaking based totally studying method in coaching oral conversation talents. The emphasis in task-based learning is on meaning, and learners are required to use the language to learn. Students are seen to learn the target language better when activities are utilized as vehicles in the language classroom, hence teaching English through tasks has been regarded effective to use in the language classroom. In the field of language instruction, tasks involve language and provide a natural learning environment for pupils.
Ёзув инсоният тарихидаги улуғ кашфиётлардан бири саналади. Ҳозирги кунда мавжуд бўлган ва қадимда бор бўлган тиллар ўз такомил босқичларида турли ёзув турларидан фойдаланганлар. Қадимги туркий халқлар ўз тиллари учун алифболи ёзувдан фойдаланган. Улар орасида кўк турк, уйғур, араб, лотин, кирилл ёзувлари бор. Ушбу ёзувларни барча туркий халқлар қўллаган. Уларни бир сўз билан умумистеъмолдаги ёзувлар деса бўлади. Лекин туркий тил учун қўлланган ёзувлар ичида тор доирада, фақатгина қабилалар ёки бирор диний-фалсафий таъл-имотга топинадиганлар қўллаган ёзув турлари ҳам бўлган. Улар сон жиҳатидан анча кўп. Масалан, сурёний ёзувини турк-насронийлари, браҳмий ёзувини эса турк-буддавийлари, моний ёзувини эса турк-моний жамоалари қўллаган. Уларнинг орасида ҳозирги кунимизгача кўплаб ёзма ёдгорликлари етиб келгани турк-моний ёзуви ҳисобланади. Моний ёзувининг қўллануви монийлик таълимотининг туркий халқлар орасига кириб келиши билан боғлиқ. Турк-
моний ёзувида монийчилар тавбаномаси “Хуастуанивт”нинг Берлин қўлёзма нусхалари, туркмоний дуолари ва бошқа асарлар етиб келган. Фақат жамоалар даврасида, тор доирада қўлланилган ёзувлар орасида моний ёзуви туркий тилга анча мослаштирилганидир. Мазкур мақолада моний ёзувининг туркий тилга мослашиши, унда ёзилган манбалар, унлилар ва ундошларнинг берилиши, сингармонизмнинг амалда бўлиши каби масалалар ёритилган. Шу билан бирга, юқорида келтирилган масалаларни ёритишда айнан турк-моний ёзувида битилган асарлар, қўлёзмаларнинг фотонус-халаридан намуналар келтирилган. Мақола сўнггида туркий тилга мослаштирилган моний ёзувининг туркий матнларда келтирилган ҳарфлари алифбо шаклида берилган. Турк-моний матнларини ўқишга киришганлар ушбу алифбо орқали ёзувни ўрганишлари мумкин