Мақолада ҳар бир анъанавий жамиятларда мавжуд ижтимоий-сиёсий институтларнинг шаклланиши ва фаолият ҳамда арбитражлик институтнинг шаклланишининг ўзига хос хусусиятлари, йўналишлари ҳамда замонавийлик билан ўзаро муносабатларига таъсири атрофлича илмий жиҳатдан ёритилиб, қатор таклиф ва тавсиялар берилган.
Milliy urf-odatlarning inson hayotida tutgan o’rni va uning zamonlar osha rivojlanib borishi. Millatga ta’siri. Milliy qadriyatlarning bugungi kundagi o’rni va yoshlarning ushbu qadriyatlarga munosabati.
Zarafshon vohasi qadimda insonlar tomonidan o’zlashtirish uchun qulay geografik hudud bo’lgan. Buni biz olib borilgan tadqiqotlar natijasidan bilishimiz mumkin. Aynan Zarafshon daryosining o’rta va quyi oqimlarida tosh davrining so’ngi bosqichlariga oid olib borilgan arxeologik ishlarni uch turkum yodgorliklar kompleksi asosida tadqiq etilgan
The article discusses the most significant groups of epithets from English, Kazakh and Russian fairy tales. The groups determine the appearance, age, social position, positive and negative features and peculiarities of heroes. Peculiarities are united during many years of conveying fairy tales, which was fixed as a tradition and thus appeared to be most stable and important for British, Kazakh and Russian national cultures.
Ushbu maqolada milliy qadriyatlarimiz davomchisi – oila ma’naviyatini yuksaltirish – sog‘lom bola va barkamol avlodni tarbiyalashning asosiy omili ekanligi yoritib berilgan.
Ushbu maqola jahon adabiyotida Faust mavzusida yaratilgan asarlar va ular o'rtasidagi dialektik, tarixiy, madaniy farqlar va o'xshashliklarni toppish, adabiy jihatdan tahlil qilish masalalarini o'z ichiga oladi. Maqolada ingliz, fransuz, rus, nemis adabiyoti vakillarining faustchilik mavzusida yaratgan nodir asarlariga to'xtalib o'tildi.
Мақолада замонавий фольклоршуносликни ўрганишнинг энг самарали усули – қиёсий-типологик метод ҳақида фикр юритилади. Турли халқлар фольклори ўртасидаги алоқаларнинг типлари ҳақида ва уларнинг ҳар бири ўзига хос хусусиятларга эгалиги билан ажралиб туриши борасидаги фикр-мулоҳазалар тадқиқ этилади.
Ushbu maqolada boshlang`ich sinflarda milliy tarbiyani pedagogik va psixologik rivojlanishini, shakllanib kelayotgan yosh avlodning tarbiyasiga ta`sir ko`rsatuvchi omillar, jamiyatda yoshlarning odobli, aqlli, halol, tarbiyali inson bo‘lishlari, barkamol shaxsni tarbiyalashda zamonaviy innovatsion pedagogik texnologiyalardan foydalanish, milliy urf-odat va an’analarimiz, boy ma’naviy merosimizga yo‘g‘rilgan o‘zbekona milliy tarbiyamizni kelajak avlod ongiga singdirib borish haqida fikr va mulohazalar yoritilgan.
Соғлом диний таълим-тарбия олган, иймон-эътиқод ва ибодат муҳаббати билан ўсиб улғайганёшлар ҳеч қачон адашмайди. Ўсмирлик - инсон қони қайнайдиган фаол ёшлик вақти ҳисобланади. Бу йиллар давомида ёшлар аниқ ўйламасдан шошилинч қарорлар қабул қилади, чунки унинг ҳис-туйғулари ва ҳис-туйғулари устунлик қилади. Бундай ҳолда, ёшларнинг хатога йўл қўйиш эҳтимоли кўпроқ. Биз ёшларимизни ватанга муҳаббат руҳида тарбиялашимиз керак. Чунки иймон-эътиқод муҳаббати билан улғайган ёшлар ёшлик йилларини муаммосиз ўтказади. Демак, ёшларни муаммосиз ўтказиш учун болаликдан зарур диний билимларни бериш, ёшларга ибодатнинг аҳамиятини етказиш зарур. Ўзбекистонда ёшлар маънавий-ахлоқий дунёқарашини юксалтиришда ислом маданиятининг ўзига хослиги анъаналарининг қайта туғилиши сифатида «ҳақиқий» миллий ва диний қадриятларга қайтиш тенденцияси ва унинг замонавий контекстда қабул қилиниши ёшлар маънавий-ахлоқий дунёқарашини юксалтиришда ислом маданиятига алоҳида эътибор қаратилган.
Мазкур мақолада дунё тасвирининг тил воситалари ёрдамида акс эттирилиши ҳақида сўз юритилади. Ушбу масала кўп фанларнинг диққат марказидадир.