Мақолада сўз ясалиши ва унинг тарихи билан боғлиқ маълумотлар таҳлил этилган. Ушбу мақолада лингвистик дастурларнинг мустақил таркибий қисмларидан бир лингвистик модул ва алгоритм ҳамда унинг турлари таҳлил қилинган. Лексик-грамматик кодни шакллантириш мақсадида қўшма сўз ясалиши қоидалар бўйича алгоритм зарурияти илмий асосланган. Ўзбек тили миллий корпусининг лингвистик базасини тузишда қўшма сўзнинг лингвистик модулларининг аҳамияти ёритилган.
The phenomenon of lexical borrowing is a significant aspect of language evolution, reflecting the cultural and societal interactions between communities. This study examines the borrowings of English sports terms in the Karakalpak language, focusing on the linguistic adaptations and semantic shifts that occur during the process. Through a comprehensive analysis of borrowed terms, their usage patterns, and socio-cultural contexts, this research sheds light on the dynamics of language contact and the influence of global sporting culture on minority languages such as Karakalpak. Data was collected from various sources including sports events, media, and interviews with native speakers. The findings reveal intriguing linguistic phenomena and contribute to our understanding of language contact and lexical innovation in multilingual environments.
The article summarizes the theory of linguistic competence to be formed and improved in future English teachers, the opinions, ideas and conclusions of scholars from the most developed countries in this regard. The structure of linguistic competence is defined, goals and objectives are defined.
Мазкур мақола хитой тилида икки сонининг лингвомаданий семантикасига оид саналади. Хитой тилидаги сонларнинг такомилида буддизм, конфуцийчилик,Дао таълимоти, миллий маданият ва дунёқарашнинг таъсири ҳамда сонларнинг лингвомаданий хусусиятларини ёритиб бериш асос саналади. Қадимги Хитойда нумерологик сон ва рамзлар мутаносиблиги масаласини тадқиқ этиш орқали сонларнинг хитой дунёси лисоний манзарасида тутган ўрни ва аҳамиятини ўрганиш бугунги кундаги долзарб масалалардан ҳисобланади.
Effective cross-cultural communication plays a pivotal role in our increasingly globalized world, and translation is a key tool in facilitating this communication. This paper explores the linguistic and cultural aspects of translation, emphasizing the importance of developing translation skills to bridge the gap between diverse languages and cultures. We delve into the complexities of translation, highlighting the challenges and nuances involved in rendering meaning accurately from one language to another. Key concepts such as cultural sensitivity, linguistic equivalence, and adaptation are discussed to demonstrate the intricate interplay between language and culture in the translation process. To aid in developing effective translation skills, this paper offers practical strategies and tips for translators, with an emphasis on the importance of context, cultural awareness, and creativity. By honing these skills, translators can enhance cross-cultural communication, foster understanding, and promote cultural exchange. This paper serves as a valuable resource for language professionals, students, and anyone seeking to improve their ability to navigate the intricate world of translation.
The article summarizes the theory of linguistic competence to be formed and improved in future English teachers, the opinions, ideas and conclusions of scholars from the most developed countries in this regard. The structure of linguistic competence is defined, goals and objectives are defined.
Тилшунослигида маълум бир тилни ўзига хос миллий, тарихий хусусиятларидан келиб чиқиб тадқиқ этиш муҳим омиллардан ҳисобланади. Ўрганишда асосли бир жиҳат яққол кўзга ташланади. Бу жиҳат лексик синонимларни ўрганиш жараёнида турли ва бир-биридан фарқли ёндашувлар юзага келганлигини, бир-бирини инкор этмайдиган, балки бир-бирини тўлдирадиган қиёсий-тарихий, система-структур, антропоцентрик каби парадигмалар асосида илмий-назарий қарашлар ва методларга таянган ҳолда тадқиқотлар олиб бориш зарур деб қаралади. Лексик синонимларнинг лисоний ва нутқий муносабатини тадқиқ этиш тилшуносликнинг шиддат билан тараққий этиб бораётган кўплаб соҳаларининг ривожланишини белгилаб бермоқда. Тил воситаларидан амалий фойдаланиш самарадорлигини таъминлашда синонимларни миллий тил характеридан келиб чиқиб, илмий текширишни кун тартибига қўймоқда. Синоним лексемалар ўртасидаги семантик ҳамда прагматик муносабатларни тадқиқ этиш бугунги тилшуносликнинг долзарб масалалардан бири саналади. Мақоламизда туркча тилак/олқиш/дуоларда қўлланилган синонимик қаторлардаги маънодошликни ажратиб бадиийликни ошириш муаммосига бағишланган. Турк тилшунослиги жадал ривожланиб, ўзининг юқори босқичига кўтарилди, миллий-маданий омилларнинг аҳамияти фаннинг турли соҳаларидаги кўплаб тадқиқотларнинг кўламини кўтаришни устувор вазифа сифатида белгилаб берди. Туркча тилак/олқиш/дуоларда қўлланилган лексик синонимларининг лисоний ва нутқий муносабатини, хусусан, синонимик қатор лексемаларининг таркиби, семантик кўлами, нутқий мавқейи, синонимияда ўзлашма сўзлар масаласи, улардаги прагматик мазмун, синонимларни унификациялаш ва тартибга солиниши, мавжуд луғатларда уларнинг берилиши мақолада келтириб ўтилган. Шу нуқтаи назардан, синонимик қаторларнинг ҳозирги пайтда истеъмолда кенг қўлланилиши, лексик синонимларнинг нутқий ва лисоний муносабатлари кўп аспектли комплекс таҳлил қилиниши, мавзунинг долзарблиги ҳамда муҳимлигини кўрсатади.
Ushbu ilmiy maqola o‘zbek va ingliz tillaridagi reklama matnlarining lingvistik va madaniy elementlarini o‘rganish va o‘zaro taqqoslashga harakat qiladi. Ushbu tadqiqot reklamalar tarkibiga kiritilgan turli lingvistik va madaniy xususiyatlarni chuqur o‘rganadi va tahlil qiladi, ularning alohida madaniy kontekstlarda maqsadli auditoriyaga ta'siriga alohida e'tibor beradi. Puxta o‘rganish va talqin qilish orqali ushbu tadqiqot til, madaniyat va reklama strategiyalari o‘rtasidagi murakkab o‘zaro bog‘liqlikni yoritadi va natijada madaniyatlararo reklama aloqasini yaxshilash uchun qimmatli tushunchalarni taqdim etadi. Tizimli tadqiqot yondashuvidan foydalangan holda, tadqiqot oʻzbek va ingliz tillarida reklama tilining koʻp qirrali jihatlarini oʻrganadi. U o‘z auditoriyalariga xabarlarni samarali etkazish uchun til tanlash, ritorik vositalar va ishontirish usullari ushbu ikki tilda qanday moslashtirilganligi va turlicha qo‘llanilishini o‘rganadi. Bundan tashqari, tadqiqot ushbu reklamalarda namoyon bo‘ladigan madaniy jihatlarni, masalan, qadriyatlar, ramzlar va ijtimoiy me’yorlarni o‘rganadi, bu ularning maqsadli madaniyatlari doirasida reklamalarning samaradorligi va qabul qilinishiga katta ta'sir qiladi.
In Uzbek linguistics, a number of studies have been carried out on automatic translation, the development of the linguistic foundations of the author's corpus, the processing of lexicographic texts and linguistic-statistical analysis. However, the processing of the Uzbek language as the language of the Internet: spelling, automatic processing and translation programs, search programs for various characters, text generation, the linguistic basis of the text corpus and national corpus, the technology of its software is not studied in any monograph. The article discusses such problems as: the transformation of language into the language of the Internet, computer technology, mathematical linguistics, its continuation and the formation and development of computer linguistics, in particular the question of modeling natural languages for artificial intelligence. The Uzbek National Corps plays an important role in enhancing the international status of the Uzbek language.
Замонавий тилшуносликнинг янги тармоғи бўлмиш лингвомаданият-шунослик тилни нафақат билиш воситаси, балки миллатнинг маданий коди сифатида ўрганади. Олимларнинг инсон она тили призмаси орқали дунёни фарқли кўради деган ғояси тадқиқотчиларда янгидан янги кўпгина тадқиқотларга қизиқиш уйғотмоқда. Лингвомаданиятшунослик фанида маданий ахборот ташувчи тил бирликлари орқали тадқиқ қилинар экан, бундай тил бирликлари лингвомаданий бирликлар термини остида бирлашади. Масалан, реалия, эталон, концепт, лакуналар, стереотиплар, нутқий этикетлар лингвомаданий бирликлар ҳисобланади. Оламнинг лисоний манзарасини, маданиятнинг асосий концептлари мажмуи бўлган концептосферани, лисоний онгни тавсифлаш ҳамда тил эгаларининг миллий-маданий менталлигини акс эттирувчи лисоний бирликларни, нутқий мулоқотга хос бўлган миллий ижтимоий-маданий стереотипларни аниқлаш лингвомаданиятшуносликнинг асосий вазифалари ҳисобланади. Маданият трансферининг таржима матнида намоён бўлишини ўрганишда лингвомаданиятшунослик нуқтаи назаридан ёндашиб таҳлил қилиш, тадқиқотда халқ тафаккури, унинг оламни идрок этишидаги ўзига хос жиҳатларини тилда акс этишини ўрганишга ёрдам беради. Бадиий асар таржима қилинганда, ундаги ғоялар, миллатнинг дунёқарашини акс эттирувчи омиллар ҳам таржима матнида рецепторга хос акс этади. Ҳар бир тил ўзи билан ўша миллат маданиятини акс эттиргани каби, таржима китобхони ҳам асарни ўз тилида ўқир экан, баъзи иборалар ўқувчини ўз маданияти нуқтаи назаридан асарни идрок қилишга, тасаввур қилишга ундайди. Яъни биргина матн турли халқлар, миллат нуқтаи назаридан турлича англаниши ва талқин қилиниши мумкин. Чунки, инсон яшаб турган табиати, маданияти, урфодати, дини каби факторлар унинг фикрлар, тушунча ва тасаввурлар дунёсини шаклланишига туртки бўлади. Таржима матнида асл матнда учрамайдиган маданий бўёқдор сўзларнинг қўлланилиши таржима матнининг маданий трансфер бўлганлигини бир омили саналади. Бу таржимон томондан онгли равишда асл матндаги жумла ғоясини етказиш учун қўллаган усули бўлиши билан бирга, таржима асари китобхонига тушунарли бўлишини таъминлаш учун танланган усул бўлиши ҳам мумкин. Икки танловдан ҳар қайсиниси бўлмасин, икки хил усулда ҳам энг бош фактор маданият ҳисобланиб, таржима матнида маданият трансферини акс эттиради. Асардаги қаҳрамоннинг руҳий-эмоционал ҳолатини тасвирлашда таржима тили миллати маданиятига оид сўзларнинг қўшиб ифода қилиниши руҳий экспрессивликни таъминлаб берса, иккинчи томондан маданий бўёқдор сўзлар юзасидан таржима матнини ўқиш жараёнида китобхонда ўзбекона ассоциацияларнинг шаклланишига туртки бўлади.
The article discusses the types of interfaces and the importance of the search window of the corpus in the creation of the national corpus of the Uzbek language. The interface of the national corpus consists of various designs and structures, the author is responsible for their completeness, the interface should be attractive and effective. The creation of the interface is based on national or modern features, and the interface should focus on the national color. Linguistic corpora are a very fast-growing branch of the world of computational linguistics that has achieved great success. An interface is a communication system between a technology and a user. Interface types such as visual, gestural and linguistic were analyzed.